Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


SZMSZ 1.

2017.12.20

Söjtöri  Óvoda

 

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

 

 

1. A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatás intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

 1.2. Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok:

A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

  • 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről
  • 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről
  • 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
  • 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról
  • 2012. évi CXXIV. Törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról
  • 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
  • 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)
  • 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
  • 2011. évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
  • 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
  • 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről
  • 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről
  • 1995. évi LXVI. Törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
  • 2015. évi LXIII. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvénynek az ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetés kiterjesztése érdekében történő módosításáról
  • 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

1.3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékletét képező egyéb szabályzatok betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára, az intézménnyel egyéb jogviszonyba állókra, az óvodába járó gyermekek közösségére, szüleire vagy törvényes képviselőjére.

A szabályzat a nevelőtestület általi elfogadás után a Szülői Szervezet véleményezése és az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az 5/2013 határozattal elfogadott SzMSz.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvodavezetői irodában és a folyosón, továbbá az intézmény honlapján.

 

2. Az intézmény jellemzői, jogállása és gazdálkodási módja

 

2.1 Az intézmény neve, alapító okirata

Az intézmény neve: Söjtöri Óvoda

Címe: 8897 Söjtör, Petőfi u. 2.

Oktatási azonosítója: 202368

Alapító okiratának kelte: 2012. december 14.

Az intézmény alapításának időpontja: 2013. január 1.

Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott óvodavezető látja el.

Az intézmény vállalkozási feladatot nem végezhet.

 

Óvodai csoportok száma:     2                              

Óvodába felvehető maximális gyermeklétszám: 50 fő

Pedagógus létszám: 4 fő

Dajkák száma: 2 fő

 

2.2. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény a Söjtör Község Önkormányzata által megállapított költségvetés alapján önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik, a köznevelési törvény és az intézményre vonatkozó hatályos jogszabályok előírásai szerint, az óvodavezető vezetői felelőssége mellett. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény a székhelyén látja el, a fenntartó által jóváhagyott költségvetési kereten belül önálló bérgazdálkodást folytat, de a gazdálkodással összefüggő kötelezettséget a fenntartó jóváhagyása nélkül nem vállalhat. Az intézmény székhelyét képező épület és telek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat Söjtör Község Önkormányzata gyakorolja.

3. Az intézmény alapdokumentumai, jogosultságai, feladatai

3.1. Az intézmény alapdokumentumai

3.1.1. Alapító okirat

Az Alapító okirat alapján az intézmény:

Államháztartási szakágazati besorolása:851020

Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása

091110      

Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

091120

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

107080

Esélyegyenlőség  elősegítését célzó tevékenységek és programok

 

Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe

Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve

 

 

 

 

 

 

3.2. Az intézmény stratégiai dokumentumai:

 

Pedagógiai Program

SZMSZ          

Vezetői pályázat

 

Az intézmény operatív dokumentumai:

Éves Munkaterv 

Belső ellenőrzési terv

Csoportnapló

Gyermekek egyéni fejlesztésének terve

 

3.2.1. Helyi Pedagógiai Program:

Az intézmény tartalmi működését a Helyi Pedagógiai Program határozza meg, amely az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülve tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. A Helyi Pedagógiai Program  megtalálható: valamennyi gyermekcsoportban, az intézményvezető irodájában.

3.2.2. Szervezeti és Működési Szabályzat

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

3.1.3. Munkaterv:

Munkatervünk összhangban van a stratégiai dokumentumainkkal. Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a pedagógiai programban megfogalmazott feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. A munkaterv elkészítése, gyakorlati megvalósítása a nevelőtestület együttműködésével történik. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti és a fenntartó véleményezi. A munkaterv célja, hogy meghatározza az óvoda nevelő munkáját, szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. A munkaterv tartalmazza az intézmény ellenőrzési tervét, melyben meghatározásra kerül, hogy ki, mit milyen céllal, milyen eszközökkel és milyen gyakorisággal ellenőriz.

  1. Az óvodavezető a tanévnyitó értekezleten tájékoztatja a nevelőtestület tagjait a nevelési évre vonatkozó célkitűzésekről.
  2. Az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi és tárgyi feltételekről és ismerteti a nyár folyamán történt fejlesztéseket, felújításokat.
  3. Az óvodavezető meghatározza az előző évi tapasztalatok, ellenőrzések, mérések, értékelések eredményei, valamint az esetleges törvényi szabályozások alapján a tanév fő feladatait.
  4. Amennyiben a nevelőtestület elfogadja az intézményvezető által javasolt fő feladatokat, a vezető kijelöli az egyes feladatok felelőseit.
  5. Az óvodavezető elkészíti a mérési tervet, amely tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit.
  6. Az intézményvezető ismerteti a nevelési évben várható események naptárát.
  7. A vezető összeállítja és írásba foglalja az óvoda éves munkatervét.
  8. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról.

Az intézményvezető szeptember 15-ig a munkaterv egy példányát megküldi a fenntartónak.

3.2. Az intézmény alapfeladatai

Az óvodai nevelőmunka az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épülő – a Szülői Szervezet által véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott és az óvodavezető által jóváhagyott – óvodai pedagógiai program alapján folyik. Az alkalmazott módszerek, eljárások a programban megfogalmazott célok megvalósulását szolgálják.

3.2.1. Óvodai nevelés / 091110 /

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

- az egészséges életmód alakítása,

- az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

- az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

 

3.2.2.Esélyegyenlőség  elősegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok /107080/

Az Óvodai Integrációs Program

Feladataink:

  • A HH/HHH gyermekek egyenlő elosztásával a szegregációmentesség biztosítása,
  • Egyéni, differenciált készség- és képességfejlesztés, egyénre tervezetten, a gyermek fej-lődésének folyamatos nyomon követésével
  • Hatékony együttműködés kialakítása a szülőkkel, valamint az óvodán kívüli társadalmi és civil szervezetekkel, családsegítő szolgálattal

 

3.2.3.  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása

 

Feladataink:

  • a szakértői bizottság véleményében foglaltakra alapozva a részképesség-zavarok egyéni fejlesztési terv szerinti korrekciója,
  • a teljesítménykudarcokra épülő másodlagos zavarok kialakulásának megelőzése,
  • az eredményes iskolai előmenetelhez szükséges készültség megalapozása

4. Az  intézmény  szervezeti felépítése

 

Óvodavezető                                                                                                                                                                                      

                                   ↓                                                     ↓

                                           óvodapedagógusok  →   dajkák

Munkakörök

A munkakörökben foglalkoztatható létszám

Megjegyzés (teljes vagy részmunkakör)

Intézményvezető

1

Teljes munkakör

Óvodapedagógus

3

Teljes munkakör

Dajka

2

Teljes munkakör

Valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

4.1. Az óvodavezető

Az óvodavezető magasabb vezető,  feladatát a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 69.§ (1 ) tartalmazza.

Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik:

  • a teljes munkáltatói jogkör gyakorlása,
  • kötelezettségvállalás,
  • kiadmányozás, fenntartó előtti képviselet

 

4.2. Nevelőtestület

Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja.  A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

 

4.3. Alkalmazotti közösség

 

Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott,

vagy határozatlan közalkalmazotti jogviszonyt létesített.

A alkalmazotti közösségen  belüli információáramlás a magas szintű óvodai nevelő munka alapja. Az információáramlást a koordinációs megbeszélések segítik, melyen minden alkalmazott részt vesz. A megbeszélések témáját képezik az adott hónap aktuális feladatai, a feladatok elosztása, ügyelve az egyenletes terhelés elvére. Az óvodavezető tájékoztatja a pedagógusokat, dajkákat a rájuk vonatkozó törvényi változásokról, pályázati lehetőségekről, fenntartótól kapott információkról.

 

4.4. A döntés-előkészítés és a döntéshozatal fórumai

4.4. 1. Az alkalmazotti értekezlet

 

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

 

 

Véleményezési jogköre van:

  •  az intézmény átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával

vagy módosításával,

  • az óvodavezető megbízásáról és a megbízás visszavonásáról,
  • a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggő döntésekben.

 

 

Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívása az óvodavezető feladata.

 

 

4.4. 2. Nevelőtestületi értekezlet

 

Döntési jogköre:

  •  a pedagógiai program elfogadásáról,
  •  az SZMSZ elfogadásáról,
  •  a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról,
  • a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,
  • a továbbképzési program elfogadásáról,
  • a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,
  • a házirend elfogadásáról,
  • az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról,
  • jogszabályban meghatározott más ügyekben

 

Véleményezési jogköre:

 

  • A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

 

Nevelőtestületi értekezletet az óvoda munkatervében előre meghatározott időben és témában az óvodavezető hívja össze.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet hívhat össze az óvodavezető az óvodapedagógus kezdeményezésére. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, nyolc napon belül meg kell tartani.

A nevelőtestületi értekezlet, vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a Szülői Szervezet

képviselőjét.

A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az óvodavezető látja el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. Az értekezletről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

 

 

4.4.3. Pedagógiai-szakmai koordinációs megbeszélések

A nevelőtestületen belüli információáramlás a magas szintű szakmai munka alapja. Mivel intézményünkben nem működnek szakmai munkaközösségek, a szakmai koordinációs megbeszéléseken minden pedagógus részt vesz. A megbeszélések témáját képezik az adott hónap aktuális feladatai, a feladatok elosztása. Az óvodavezető tájékoztatja a pedagógusokat a rájuk vonatkozó törvényi változásokról, pályázati lehetőségekről. A pedagógusoknak lehetősége van általuk olvasott, látott, hallott szakmai információk megosztására.

5. Az intézmény működési rendje

5.1. Általános szabályok

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni: az óvodai szülői szervezet véleményét.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

  • az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását (max. 5 nap),
  • a szünetek időtartamát,
  • a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,
  • a nevelőtestületi, és a szülői értekezletek, valamint fogadóórák időpontját,
  • az intézmény bemutatkozását szolgáló nyílt nap időpontját.

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

 

5.2. A nyitva tartás rendje:

a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 12.§ alapján:

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

Az óvoda:

  • az óvoda nyári zárva tartása 5 hét (júl.-aug.), nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,
  • a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a  szülőket tájékoztatni kell.

5.3. A gyermekek benntartózkodásának rendje:

Az intézmény reggel 6.30 órától – 17 óráig fogad gyermekeket. Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat és az ebédelést követően 12.30 órától – 13 óráig, délután: 15.00 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott személy viheti el.

A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodapedagógusoknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

5.4. Az alkalmazottak benntartózkodásának rendje:

Az alkalmazottak munkaköri feladatait a munkaköri leírás és a megbízások tartalmazzák.

A pedagógus heti teljes munkaideje (40 óra) a kötelező órákból (32óra), valamint a nevelőmunkával összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A dajkák heti teljes munkaideje 40 óra.

Az alkalmazottak napi munkarendjét és a helyettesítési rendet a vezető állapítja meg, az óvoda foglalkozási rendjének megfelelően. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátását, zavartalan működését, és a pedagógusok feltétlen jelenlétét és közreműködését a teljes nyitva tartás idejében kell figyelembe venni.

Az alkalmazott köteles a munkarendjének megfelelően ápoltan, munkaruházatban a csoportban, a dajka az épületben pontosan megjelenni.

A munkából való rendkívüli távolmaradás esetén azonnal köteles jelenteni a vezetőnek vagy a megbízott helyettesnek, hogy a helyettesítésről intézkedjen.

Az óvónők számára a kötelező órán felüli – pedagógiai munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást, vagy kijelölést az óvoda vezetője adja.

5.5.  A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje:

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

A reggel 6.30-7.30-ig, illetve a 15.30-17óráig  terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok.

Az óvodavezető távollétében intézkedésre a közoktatási vezető végzettségű óvodapedagógus jogosult.  Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az óvodavezető helyettesítése:

Az óvodavezetőt szabadsága és betegsége alatt, valamint hivatalos távolléte esetén a közoktatási vezető végzettségű közvetlen munkatársa helyettesíti.

5. 6. A vezetők közötti feladatmegosztás, kiadmányozás és képviselet

5.6.1. Kiadmányozási jogkör:

  • Az óvoda nevében aláírásra az óvoda vezetője jogosult. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá.
  • Az óvodavezető távollétében vagy akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó és rendkívüli eseményre vonatkozó ügyiratokat a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által (aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban) megjelölt pedagógus alkalmazottja írja alá.

5.6.2. Kiadmányozás a vezető tartós távolléte esetén:

A helyettesítő feladatai a vezető tartós távolléte esetén:

  • 12 héten túli tartós hiányzás esetén:
    • Álláshelyek betöltése, kinevezés határozott időre
    • Alkalmazottak erkölcsi és anyagi elismerése
    • Szükség szerint közalkalmazottak minősítése
    • Álláshelyek betöltése, kinevezés határozatlan időre
  • 4 héten túli tartós hiányzás esetén
  •  Célszerű és takarékos gazdálkodás
  •  Beiskolázási feladatok lebonyolítása
  •  Pedagógus továbbképzési program és beiskolázási terv elkészítése
  •  Megbízások
  •  Közalkalmazottak besorolása, nyilvántartások
  •  Szabályzatok dokumentumok elkészítése, hozzáférhetősége
    • 2 héten túli tartós hiányzás
  • Gyermek és ifjúságvédelem
  • Csoportok adminisztratív teendőinek ellenőrzése
  • Tanügy igazgatási feladatok

 

5.7. Az intézményvezető vagy megbízottja akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

A nevelési-oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői feladatok ellátása megoldott legyen.

A vezető 4 hetet meghaladó tartós hiányzása esetén (előre tervezhető esetben a hiányzás 5. napjától) a helyettes 6 kötelező órában látja el vezetői feladatait, s a csoportja ellátásáról túlóra elrendelésével, vagy határozott idejű kinevezett pedagógus által kell gondoskodni.

Ha egyértelművé válik, hogy

  • az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;
  • az intézményvezető helyettese a szükséges, vezetőhelyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat a magasabb fizetési fokozatba tartozó személynek kell ellátnia.

A vezető helyettesítésére vonatkozó további előírások:

  • a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető helyett,
  • a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott,
  • a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

 

6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek    átruházására vonatkozó rendelkezések

Az intézmény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre.

Intézményünkben szakmai munkaközösség nem működik, mivel a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. 71.§ (1) értelmében legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. Intézményünk adottsága miatt szakmai munkaközösséget nem működtetünk, így a nevelőtestület jogkört nem ruház át.